Ha neked és a párodnak különbözik a gyermeknevelési stílusotok…

 

Hogyan alakul ki a feszültség a gyermeknevelés miatt?

Ha eltérő a gyermeknevelés stílusa közted, és a párod között, az sok konfliktus forrása lehet. A szülők között, a szülők, és a gyerekek között, és akár a testvérek között is. Sok-sok felesleges feszültség származik belőle egy családon belül.

A gyerekek összevesznek egy hétvégi ebéd alatt. A hangerő egyre emelkedik. A hangerővel együtt emelkedik a feszültség is benned, és egyre inkább érzed, hogy muszáj lesz közbelépned. De mégis türelmesen vársz, hátha előbb-utóbb abbahagyják. A hangerő még jobban megemelkedik.

És akkor hirtelen elpattan a húr, és kiabálni kezdesz a gyerekekkel. Az asztalnál hamarosan megszeppent csend lesz úrrá… Egy darabig.

Ránézel a párodra, aki vádlón és értetlenül mered Rád. „Miért kellett velük kiabálni? Hiszen nem is voltak olyan hangosak? Ez csak egy ártatlan vita volt, igazán hagyhattad volna…”

Hogyhogy ő nem érti meg, hogy ez már nem csak egy ártatlan vita volt? Hogy valakinek közbe kellett lépnie, amikor kezdett elmérgesedni a helyzet?

Máskor pedig épp az ellenkezője fordul elő. Vannak helyzetek, amiket érzel, hogy lesz elég erőd, türelmed, képességed megoldani a gyerekekkel. Most van az a pillanat, amikor akár a fejeden is táncolhatnának, akkor sem fognak kihozni a sodrodból.

És akkor valahonnan a semmiből bevágtat a párod, hogy: „Mi ez az éktelen, kibírhatatlan hangzavar?”

A konfliktus, és a feszültség ismét „tálalva”…

 

Elég gyakran szembesülünk azzal, hogy egy-egy feszült helyzetet, vagy konfliktust a két szülő különböző módon próbál meg rendezni. Vagy nem értenek egyet azzal, ahogy a másik szülő rendezte a konfliktust a gyerekekkel. Néha ez a különböző gyermeknevelés stílusának az eredménye, néha pedig csak mást feltételez a két szülő a gyerekek probléma megoldási képességeit illetően. Míg az egyik szerint meg tudja oldani a helyzetet, addig a másik szerint már rég szükség van a közbe avatkozásra.

Az egyik szülő csendes négy szemközti megbeszéléssel oldaná meg a helyzetet, míg a másik szülőnél már rég elszakadt a cérna, és kiabál ugyanazon viselkedés miatt. Míg az egyik szülő még teljesen normálisnak tart egy adott viselkedést (pl. mondjuk a testvérek közötti veszekedés hangerejét), addig a másik szülő már rég „világháborúnak” ítéli a helyzetet, és úgy érzi, muszáj közbe avatkoznia.

A feszültségoldás lehetőségei konfliktusok után

A gyermeknevelés különböző stílusai és elképzelései nem mindig férnek meg egymással, egymás mellett. De vannak azért módok arra, hogyan lehet megtalálni a kompromisszumot. Amire érdemes minél inkább törekedni a feszültségoldás megvalósítása érdekében.

A legfontosabb az ilyen gyermeknevelési helyzetekben talán az, hogy a két szülő elfogadó, és támogató legyen egymással. Ami persze feszült helyzetekben a legnehezebb, és a legnagyobb türelmet igénylő „mutatvány”.

Ezért akkor van igazán eredménye, ha a szülők tudatosan fel tudnak készülni az ilyen helyzetekre. Ez több módon is lehetséges.

Feszültségoldás beszélgetéssel

„Békeidőben” is gyakran beszélgetnek a már felmerült, vagy esetlegesen várható konfliktusokról.

  • Ki, mit, miért és hogyan gondolt, amikor „azt” mondta, vagy „úgy” viselkedett?
  • Hogyan lehet ezeket az álláspontokat, nézőpontokat a leginkább közelíteni egymáshoz?
  • Ki mit tud elfogadni a másik gyermeknevelési stílusából, és mi az, amit már nem?
  • Amilyen gyermeknevelést az egyik szülő nem tud elfogadni, az hogyan alakítható át úgy, hogy mindkét fél számára megfelelő legyen?
  • Mik azok a viselkedési minták, amiket a párunknál tolerálni tudunk szülőként?
  • Miben szeretnénk, ha a másik (legalább egy kicsit) változtatni tudna?

Feszültségoldás EFT – vel

Ha már bekövetkezett a feszült helyzet, és emiatt jól kiveszekedték magukat egymással, akkor mindketten, vagy legalább az egyik fél félre vonulhat, és alkalmazhatja az EFT –t pár percig, hogy lehiggadjon, oldja a feszültségét, és megértőbb tudjon lenni a párjával, a gyerekekkel, önmagával kapcsolatban.

Az alábbi mondatok sokat segíthetnek ilyenkor a feszültségoldásban:

„Annak ellenére, hogy ideges vagyok, mélységesen szeretem, és teljesen elfogadom magam.”

„Annak ellenére, hogy most feszültebb vagyok a kelleténél, azt választom, hogy hamarabb lenyugszom, mint szoktam.”

„Annak ellenére, hogy most nagyon haragszom, azt választom, hogy egyre könnyebben elengedem ezt a haragomat, és megbocsájtom magamnak, hogy ilyen helyzetbe kerültem.”

 

Az EFT egyszerű leírásához itt találsz segítséget: Érzelmi Felszabadulás Minden Napra

Megállapodások a két szülő között a feszültségoldás elősegítéséhez

Akár állandó megállapodásokat is köthettek az ilyen helyzetek kezelésére. (Amit persze néha mindkét fél fel fog rúgni, mert mindenki követ el hibákat, és néha senki nem elég türelmes betartani őket, de az általános szabályok meghatározásához mégis nagy segítségetekre lehetnek ezek a körvonalak.)

Szükség lehet ezekre azért is, mert a gyerekek gyorsan észrevesznek bármilyen gyengeséget a szüleikben, és kísérletet is fognak tenni arra, hogy a saját előnyeikre kihasználják ezeket a gyengeségeket.

Feszültségoldás a két szülő között
Feszültségoldás a két szülő között

Az alábbiak csak példák arra, milyen megállapodások születhetnek a szülők között a gyermeknevelés kérdéseit illetően.

1. megállapodás: A gyermeknevelés kérdéseit nem a gyerekek előtt beszéljük meg

Állapodjatok meg abban, hogy a gyermeknevelés kérdéseit nem a gyerekek előtt fogjátok megvitatni egymással.

„Te ezt azért csináltad rosszul a gyerekkel, mert…”

A gyerekeknek fél másodperc elegendő, hogy egy ilyen helyzetet kihasználjanak a saját javukra.

2. megállapodás: Nem romboljuk le a másik szülő tekintélyét a gyerekek előtt

Ha nem szereted, ahogy a párod épp a gyerekekkel viselkedik, akkor se próbálj változtatni rajta az adott helyzetben. Később meg lehet beszélni a helyzetet, és egyezségre jutni, közös stratégiákat kialakítani.

3. megállapodás: Elfogadjuk egymás erősségeit

Nem minden különbség jelent negatívumot. A gyerekek sokat tanulhatnak a szülők különböző fajta megközelítéseiből, a különböző temperamentumukból, a különböző probléma megoldási készségeikből. Mindkét szülő rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amiket a gyerekeknek érdemes lehet megtanulniuk, elsajátítaniuk. És az csak jó lehet, ha többféle konfliktuskezelési móddal is találkozik.

4. megállapodás: A megoldásra fókuszálunk

Ahelyett, hogy hagynánk, hogy az érzelmeink elsodorjanak ezekben a helyzetekben, igyekszünk félretenni az érzelmeket, és a legjobb megoldás megtalálása érdekében amennyire csak tudunk, higgadtan, és nyugodtan kommunikálni egymással. Amennyire csak képesek vagyunk, igyekszünk ilyenkor odafigyelni egymásra, és egymás érveire.

 

Ez az egész persze nem arról szól, hogy ettől tökéletes szülővé válunk. Inkább arról, hogy a gyerekek ilyenkor azt fogják látni, hogy a két szülő ugyan nem ért egyet egymással valamiben, mégis képes tiszteletben tartani a másikat, és a másik elgondolásait, és világát. Ezzel megtaníthatjuk neki azt is, hogy ne próbálja meg az egyik szülőt a másikkal szembe fordítani, vagy manipulálni.

És másolható mintát mutatunk neki arra, hogy többféle módon is meg lehet oldani problémákat, rázós helyzeteket. Több módja is lehetséges a feszültségoldásának, és mindegyik lehet elfogadható.