Hogyan működik az agyunk, mikor valami új dolgot tanulunk?

 

Hogyan tanulunk új dolgokat?

Hogyan tanuljuk meg, hogy valami negatív, pozitív, vagy új dolog az életünkben? Ha valami új dologgal találkozzunk, hogyan lesz abból tartós tapasztalat?

Az agy neuronokból épül fel, amelyek végződésit dendriteknek hívjuk, és a köztük lévő kapcsolatot szinapszisnak. Az idegvégződések kémiai és elektromos stimuláció (ingerlés) útján érintkeznek egymással. Ennek a kommunikációnak az útvonalai alakítják ki az agy idegpályáit, és képezik az agy működésének alapját.

Hogyan tanulunk új dolgokat?

A 2000-ben orvosi Nobel-díjat kapott Eric Kandel egyik kísérletében felfedezte, hogy amikor új emlékeink alakulnak ki, az érzékelő idegsejtekben a szinaptikus kapcsolatok száma mintegy 2.600-ra ugrik fel az eredeti kb. 1.300 szinaptikus kapcsolatról. Ha ezt a kezdeti tapasztalatot a későbbiekben nem erősítik meg tanulással, a szinaptikus kapcsolatok száma 3 hét alatt ismét 1.300-ra esik vissza.

Ha viszont ismétléssel folyamatosan erősítjük az újonnan szerzett tapasztalatainkat, akkor ezzel az ideghálózatunkat is úgy erősítjük, hogy támogassa az új tapasztalatainkat.

Ha ezt nem tesszük, akkor az újonnan kialakult idegi áramkör gyorsan elhal – nem évek alatt, hanem kevesebb, mint egy hónap alatt.

Ez azt jelenti, hogy az új gondolatokat, tevékenységeket, szokásokat folyamatosan gyakorolni kell annak érdekében, hogy gyökeret verjenek bennünk.

Mi történik, ha egy új tapasztalatot, vagy képességet nem használunk, nem gyakorlunk eleget?

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha nem használod azokat az új kapcsolatokat, amelyek egy új tanulási tapasztalat során kialakultak, akkor elveszíted őket.

Ha nem használsz egy szinapszist (kialakult idegi kapcsolatot): az agyad lebontja.

A test nem tolerálja a nem használt kapacitásokat.

Kandel munkája azt is megmutatta, hogy ha az új tanulási tapasztalatokat nem erősítjük, az alapvető 1.300 szinapszisos kapcsolatok száma akár 800-ra is lecsökkenhet.

Az agyunk úgy működik, mint egy hatékony villanyszerelő, aki felújítja a házat. Ott alakít ki több elektromos huzalt, ahol az áram a legerősebb, hogy meg tudjon felelni a megnövekedett igényeknek. És ehhez onnan húzza ki az elektromos vezetékeket, ahol nem használják a régi áramkört.

Mi történik ha sokat gyakorlunk?

Amikor először tanulunk valamit, akkor az agyi idegi kommunikációs útvonal még gyenge.

De minél gyakrabban gondolunk egy bizonyos gondolatra, annál erősebbé válik az idegi összeköttetés, és szépen lassan automatikus, és tudattalan gondolati mintává alakul át.

Például: ha biciklizni tanulsz, eleinte tudatosan oda kell figyelned arra, hogyan maradj egyensúlyban, és ne ess le, a szemed az úton kell tartanod, fognod kell a kormányt, és irányítanod a biciklit. Minél gyakrabban biciklizel, az agyadban annál gyakrabban használod a biciklizéssel kapcsolatos idegi útvonalakat.

Végül képessé válsz arra, hogy gondolkodás nélkül biciklizz. Automatikusan megy az egész. Kialakítottad azt az erős idegi útvonalat, amelyre korábban tudatosan figyelned kellett, most pedig már ösztönösen mennek a dolgok. Olyan, mintha egy új „biciklizésre képes” szoftvert töltöttél volna fel az agyadba.

Az egyik módja annak, hogy az emlékeket, és érzéseket kódoljuk, ha gondolatban újra lejátsszuk a jelenetet.

És ez igaz a pozitív és negatív érzések tanulására egyaránt.

Hogy működik a memória, és mennyire valóságosak a múltban átélt negatív érzések?

A memória nem statikus, és ahogy a régi emlékeket, pozitív és negatív érzéseket kombináljuk a jelenlegi helyzettel, új idegsejtek keletkezését segítjük elő.

Azt hisszük, hogy az emlékeink változatlanok maradnak. Olyanok, mint a fényképek, amelyeket kiveszünk egy albumból, azután visszatesszük őket.

Ma már azonban tudományos kutatások bizonyítják, hogy a régi anyagokat valójában mindig újraalkotjuk a jelenlegi környezetünk információinak megfelelően.

Mintha kinyomtatnánk egy fényképet az épp legközelebb lévő nyomtatón, aztán újra beszkennelnénk az éppen használt számítógépre.

A tartalom éppen így minden alkalommal finoman újraalakul, amikor egy adott eseményre, élményre, tapasztalatra, vagy negatív érzésre emlékezünk.

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a kellemetlen emlékeinket, és a minket ért negatív érzéseket sokszor „újraalkotjuk” az emlékeinkben már a régi, negatív érzések nélkül, azzal nemcsak az emlékeink alakulnak át.

Új, pozitív élményeket, más hozzáállást taníthatunk az agyunknak, a régi negatív érzések helyett, és ezzel akár a könnyebb, felszabadultabb élet mellett is dönthetünk.

Szerencsére bármikor választhatjuk azt is, hogy nemcsak a negatív érzések, emlékek egész tárházát idézzük fel, hanem megpróbáljuk átkeretezni, átformálni, újraalkotni őket, már a negatív tartalom nélkül.

Ebben segít sokat az EFT (Érzelmi Felszabadítás Technikája) ismerete, és használata.

Az EFT kiváló módszer arra, hogy újratanítsa az agyunknak a kellemes érzéseket, és megszabadítson a negatív érzéseinktől.

Ha szeretnéd megtapasztalni, hogyan segíthet Neked is az EFT a negatív érzések kiiktatásában, akkor itt tudok segíteni ebben: Anyamentő Egyéni Foglalkozás.

Ha tehetnéd, Te mit „tanítanál újra” az agyadnak a legszívesebben?

 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek