Lassítani a mai világban? Nem őrültség ez?

Lassítani a mai világban? Nem őrültség ez?

 

Rohanni, vagy lassabban élni?

Le a kalappal azok előtt, akik még bírják a rengeteg küzdelmet az idővel, a rohanással, a stresszel! Biztos vannak ilyen emberek is… De valljuk be, azért nem sokat látunk belőlük magunk körül… Vagy talán már mi magunk sem bírjuk olyan jól ezt a rohanó életformát… De ha egyszer ez a „divat”. Mindenki ezt csinálja. Mindennek muszáj, hogy beleférjen egy napba. Akkor is, ha már nem bírjuk. Akkor is, ha kikészülünk tőle.

Vagy mégis lehetne lassítani? Meg tudnánk ezt tenni?

De hogyan, mikor az embernek annyi, de annyi feladat jut egy-egy napra! Egy csomó mindent el kell végezni, bele kell sűríteni a napomba… Nem fekhetek úgy le, hogy nem csináltam meg ezt is, meg ezt is, meg ezt is, meg még ezt is… Állandóan ugrálni kell a teendők, és feladatok között. Mert ezt várja el tőlem a gyerekem, a férjem, a főnököm, az anyám, az anyósom, és még egy csomó mindenki.

Legfőképpen persze: így érzem jól magam. Így érzem azt, hogy megfelelek azoknak az elvárásoknak, amiket a környezetem támaszt velem szemben. Csak így érezhetem nap végére azt, hogy mindennel legalább egy kicsit foglalkoztam.

Ma ilyen felgyorsított világban élünk. Ez van, ezt kell elfogadni. Rohanni kell a gyerekkel reggel az óvodába, iskolába, rohanni kell a munkahelyre, egész nap kapkodunk, hogy a rengeteg ránk rótt munkát elvégezzük (van, aki több ember helyett is dolgozik), utána megint rohanás az óvodába, iskolába, és kezdődhet a második (harmadik?, negyedik?) műszak…

Kinek van lehetősége ilyen körülmények között lazítani, lassítani?

És mégis… ki ne vágyna rá, hogy ha lehetősége adódik, mégis megtehesse?

Csak egy pár órával több alvás, csak egy pár feladattal, kötelességgel, elintéznivalóval, felelősséggel kevesebb…

Miért éri meg, hogy kicsit lassabban élj?

Azért, mert ennek az állandó rohanásnak, és kapkodásnak hosszú távon nagy ára van.

Az alábbi tünetek közül nem kell minddel rendelkezned ahhoz, hogy kimerülj, kiégj, és rosszul érezd magad a bőrödben. De ha elég sok illik Rád közülük, akkor érdemes elgondolkodnod azon, jó úton haladsz-e, ha mindent ugyanígy folytatsz?

  1. Ítélkező magatartás: folyamatosan értékeled, és megítéled magad, és másokat. Negatív, önítélkező belső beszéddel „foglalod el magad”.
  2. Állandó elégedetlenség az életed. Akármit csinálsz éppen, az sosem „elég jó”, és sosem tudsz megelégedni semmivel. Úgy érzed, sosem tudsz „felnőni a feladathoz”.
  3. Ellenőrzés: minden végeredményt irányítani, ellenőrizni akarsz, függetlenül attól, hogy képes vagy-e az eseményeket valóban az irányításod alatt tartani, vagy sem.
  4. Aggodalom: folyamatosan azon aggódsz, hogy mindent el tudsz-e végezni azon a magas színvonalon, amit magadtól elvársz.
  5. Mindig a legrosszabbtól tartasz: sosem fogom befejezni a feladatokat, vagy ha mégis, egész biztosan szörnyű lesz. Amit én csinálok, sosem ér semmit. Teljesen értéktelen vagyok.
  6. Érzékennyé, és sértődékennyé válhatsz, vagy csalódott, és frusztrált leszel, ha bármire csak egy kicsit is várni kell. („Persze, anya, MINDJÁRT kitakarítom a szobám.”) Gyakoriak a hangulatváltozásaid, és az érzelem kitöréseid.
  7. Egyre nehezebben tudsz koncentrálni a feladatokra. Állandóan elfelejtesz valamit, és egyre nehezebben emlékszel a dolgokra.
  8. Könnyen összezavarodsz.
  9. Egyre nehezebben hozol döntéseket.
  10. Gyakran érzed rosszul magad a bőrödben.
  11. Gyorsan elveszted a humorérzéked, vagy már meg sem találod.
  12. Állandóan túlterhelt vagy, mégsem tudsz megállni egy pillanatra sem.
  13. Mindig egyedül érzed magad, magányosnak, a többiektől elszigeteltnek.

 

Hogyan lehet egy kicsit lassítani ezen a tempón?

Lépj hátra egy lépést, és nézd végig az életed (akár végignézhetsz egyetlen napot, vagy egy hetet is az alábbi módon). Mintha egy filmet néznél…

Rohanás vagy lassítás
Rohanás vagy lassítás? Melyik éri meg?

Mit látsz?

Hol látod azokat a pontokat, amikor kapkodsz, rohansz okkal, vagy épp ok nélkül is?

Lehet, hogy az egész egy gyorsított felvétel?

Lehet, hogy olyan film, amiből kimaradnak a részletek? A finomságok? Az élet élvezete csak önmagáért?

Lehet, hogy csak a kötelességek elvégzésére jut idő?

Lehet, hogy azt is látjuk a filmen, milyen ügyesek és talpraesettek vagyunk, és mennyi mindent képesek vagyunk elvégezni? (Vagy a pozitív értékelés már lemarad a filmről? Mert ez is bőven előfordulhat…)

Próbáld meg lelassítani ezt a filmet. Amennyire csak lehet. Keresd meg azokat a pontjait, amiket nyugodtan kihagyhatnál belőle, mert annyira mégsem fontosak (nemhogy kapkodni nem érdemes rajtuk, de még foglalkozni sem kellene velük). Keresd meg azokat a pontokat, amelyeken bőven lehetne lassítani, vagy kapkodás nélkül ugyanolyan jó eredménnyel (vagy még jobban is) meg tudnád csinálni. És keresd meg azokat a pontokat is, amelyeknek muszáj, hogy „gyorsított felvételként” pörögjenek.

Most alakítsd át a filmet:

  • vedd ki belőle a felesleges részeket
  • lassítsd le azokat a jeleneteket, amiket tudsz (amiknél szükségtelen, sőt néha káros is lehet a pörgés, pl. a gyerekekkel való játéknál)
  • és hagyd meg a számodra fontos pörgős, kapkodós részeket.

Ha megvagy, nézd végig újra az átalakított filmet. Minden reggel, mielőtt nekikezdenél az aznapi „nagy rohanásnak”, vetítsd le ezt az új filmet. Tudatosítsd magadban, hogy:

„A mai nap is csak akkor, és azokon a dolgokon fogok pörögni, amin feltétlenül szükséges. Az idő többi részében pedig élvezem a lassúságot, és finomítom a részletek iránti érzékenységem, megfigyelőképességem. Ma azt is észreveszem, amit eddig nem tudtam a sok rohanás miatt”.

 

És befejezésként szeretnék a figyelmedben ajánlani egy előadást, amit a TED-en találtam ebben a témában. Miért olyan fontos manapság, hogy lassítsunk? Milyen károkat okoz nekünk az állandó rohanás?

Carl Honore: In praise of slowness (A lassúság dicséretéről)

Neked nehezen, vagy könnyebben meg, hogy lelassíts?

Ha szoktad úgy érezni magad, hogy elég volt, már nem bírod tovább, nem megy egyedül, akkor az Anyamentő Egyéni Foglalkozásokon tudok Neked segíteni. Az alábbi űrlapon jelentkezhetsz rá.
Az alábbi jelentkezési lap kitöltését követően válaszolok Neked e-mailben, és megbeszéljük a részleteket.

Jelentkezés itt

Név, cím, e-mail, telefon
Vezetékneved
Keresztneved
E-mail címed
Telefonszámod
Mi a legfőbb problémád?
Kérlek, írd le részletesen, milyen problémádat szeretnéd megoldani – anyaság, gyermeknevelés, párkapcsolati , munkahelyi problémák témakörében- , hogy én is tájékozódhassak, tudok-e neked segíteni:

Ui: Ha kérdéseid vannak, vagy további információkat szeretnél kapni, akkor itt találod az elérhetőségeimet: Kapcsolat

A foglalkozásokról bővebben itt tudsz olvasni:

Anyamentő Egyéni Foglalkozások