Mi köze van egymáshoz az érzéseinknek és a betegségeinknek?

Mi köze van egymáshoz az érzéseinknek és a betegségeinknek?

 

Gondoltad volna, hogy a leggyakrabban érzett rossz érzéseink, és a meghatározó betegségeink között kapcsolat lehet?

 

Dr. Norman Shealy, PhD, idegsebész a Life Beyond 100 (Élet 100 éves kor fölött) című könyvében 4 személyiségtípust különböztet meg a hosszú élettartam szempontjából.

  • Az első típus egész életében reménytelenséget érez.
  • A második csoport jellemzője az egész életen át tartó vádaskodás és düh.
  • A harmadik csoportnál a reménytelenség és a düh váltakozik.
  • És a negyedik csoport: önmegvalósító. Ők abban hisznek, hogy a „boldogság belső munka”.

Shealy a vizsgálatát Dr. Hans Jürgen Eysenck munkájára alapozza, aki több mint 20 éves vizsgálatot vezetett egy 13.000 fő feletti európai mintán.Eysenck bemutatta, hogy a negyedik csoportba tartozók általában idős kort értek meg, és kevesebb, mint 1%-uk halt meg rákban, vagy szívbetegségben. A harmadik csoport mintegy 9%-a halt meg a két betegség egyikében.
Ezzel ellentétben azt találta, hogy a szívbetegségben meghaltak 75%-a, és a rákbetegségben meghaltak 15%-a az „Élethosszig tartó Düh Klubjába”, azaz a kettes csoportba tartoznak. Az egyes csoport tagjai, akik egész életükben a reménytelenség mintáit hordozzák, 35 évvel fiatalabban halnak meg, mint a negyedik csoport tagjai; 75%-uk rákban, 15%-uk pedig szívbetegségben.

A specifikus betegségekről szóló tanulmányok megerősítik Dr. Eysenck és Dr. Shealy megállapításait. A mellrákot túlélőknek sokkal kevesebb a túlélési idejük, ha reménytelenség és tehetetlenség jellemző rájuk.

Az optimizmus fejleszthető

Míg régebben úgy tekintettek a pozitív gondolkodásra és optimizmusra, mint véletlenre, az olyan kutatások, mint Richard Davidsoné is bebizonyították, hogy ezek is tanult képességek. Fejleszthetőek. Tudván, hogy erőteljes genetikai hatással lehetünk a testünk gyógyító fehérjéinek termelésére, nagy ösztönzés lehet számunkra, hogy olyan módszereket tanuljunk, amelyek javítják a beállítottságunkat.

A saját attitűdünk, hozzáállásunk olyan terápiás eszköz, amely felülmúlhatja a legtöbb hagyományos terápia ígéretét. Ahogy a negatív és pozitív viselkedésed közötti útelágazást elképzeled, gondold el magad, amint két, genetikailag egyező személyiséggé „osztódsz”. Mindkettő te vagy ebben a pillanatban. Aztán lépj gyorsan előre 20 évet.

 

Képzeld el, hogy az ikrek egyike tudatosan irányítja a viselkedését és beállítottságát, a másik nem. Melyik szeretnél inkább lenni? A Génjeink Csodáját itt rendelheted meg: www.anyamento.hu/genjeink-csodaja