Voltak már szörnyű, kibírhatatlan pillanataid a gyermeknevelés során?

Voltak már szörnyű, kibírhatatlan pillanataid a gyermeknevelés során?

 

Hát persze, hogy voltak. Még akkor is, ha ezeket szégyelled bevallani magadnak.
Súgok egy titkot: mindenkivel előfordult már ez. Kivétel nélkül mindenkivel, aki anya lett.
Aki mást mond, az nem mond igazat. Lehet, hogy csak Neked nem, de sokkal valószínűbb, hogy saját magának sem.

Mert nem szabad beszélni arról, hogy néha bizony nálunk is elszakad a cérna, elveszítjük a türelmünket, vagy az adott pillanatban nem a legmegfelelőbb megoldást választjuk.

Erről nem illik, és nem szokás beszélni.

Mit kezdjünk ezekkel a tabukkal?

Az anyai érzések mindig szentek, sérthetetlenek, és tabuk.

A társadalom a mai napig nem fogadja el, ha néha rosszul érzed magad ebben a szerepben, vagy beszélni próbálsz róla másokkal.

Pedig még a legtökéletesebb anyával is előfordul néha. Akár bevalljuk magunknak, akár megpróbáljuk letagadni. Mutass egy embert, aki nem érezte már legalább egyszer rosszul magát egy-egy szerepében (még a férfiakkal is előfordul). Ráadásul a gyermeknevelés az egyik legnehezebb “foglalkozás” a világon.

Próbáld ki!

Ha elég bátor, és őszinte vagy magaddal, akkor szokatlan „játékra” hívlak. Mutatni szeretnék valamit.
Idézd fel a legrosszabb pillanatokat, emlékeket, amelyek közted, és a gyermeked között történtek, mióta megszületett. Ha csendben elgondolkodsz, biztos azonnal beugrik néhány kép, emlék, elfelejtettnek hitt hang, ahogy te néztél, ahogy a másik nézett. Amit mondtál, vagy ahogy mondtad.
Most figyelj befelé. Vannak rossz érzéseid, ha erre a jelenetre gondolsz? Különösen erősebben érzed ezt valahol a tested egy bizonyos pontján? Pl. gombóc a torkodban, görcs, vagy szorítás a gyomrodban, erősödő fejfájás, elhomályosul a látásod, elnehezülnek a végtagjaid, vagy esetleg valami mást érzel?
Társulnak a testi érzethez negatív érzések is? Lelkiismeret-furdalás, bűntudat, „bárcsak visszacsinálhatnám az egészet!”. Düh, harag, feszültség, legszívesebben üvölteni tudnál, mikor a jelenetre gondolsz. Tehetetlenség, önsajnálat, „miért kellett ezt tennie velem”, „miért pont velem történik ilyesmi”?

Kibírhatatlan pillanatok a gyermeknevelés során
Kibírhatatlan pillanatok a gyermeknevelés során

Megnyugtatlak, mindenkivel így van ez.

Ne aggódj!

És elárulok még egy titkot: ezek a rossz érzések nem fognak elmúlni, akárhányszor gondolsz rájuk.

Minél többször gondolsz a rossz jelenetre, annál gyakrabban fogod érezni az eseményhez kapcsolódó rossz érzéseidet a testedben, és a lelkedben egyaránt.

Az idő múlásával az emlékek „valóságtartalma” elhomályosodik, megfakul. Új valóságot teremtünk az emlékeinkből. Gyakran előfordul velünk, hogy még fel is erősítjük őket.

De mielőtt végképp kétségbeesnél, hogy már sosem szabadulhatsz meg a rossz emlékeidtől, ismét szeretnélek megnyugtatni.

Léteznek módszerek, és megoldások arra, hogy megszabadítsanak a rossz emlékek okozta negatív töltéstől.

Ennek egyenes következménye, hogy a hétköznapok során egyre kisimultabbá, és kiegyensúlyozottabbá válhatsz, teljesen meglepve ezzel a gyermekeid, és a párod.

Ha közelebbről is érdekel, hogyan tudod ezt megtenni, kattints ide most a megoldásért.