Milyen viszonyban állunk a saját anyai szerepeinkkel?

Milyen viszonyban állunk a saját anyai szerepeinkkel?

 

Nőként az egyik legcsodálatosabb valóra vált álom, mikor gyermeked születik…

Aztán jönnek a hétköznapok. Az álmatlan éjszakák, a fáradt nappalok, a rengeteg feladat, a sok sírás, és felelősség… És egy nap arra ébredsz, hogy akartad-e ezt egyáltalán?
Persze, persze, akartad. Hiszen a legcsodálatosabb dolog, mikor a gyermeked Rád mosolyog, átölel, a legszebb, és legjobb anyukának hív, vagy ha valami baja van, azonnal hozzád rohan segítségért. De mégis? Biztos, hogy ezt akartad? Biztos, hogy így?

Negatív érzésekről beszélni tabu

A gyermeknevelés tele van pozitív élményekkel.

És tele van olyan negatív érzésekkel is, amikről még manapság is tabu beszélni.

 

Az anyai szerep szent

Mert az anyai szerep szent.

A gyerek, és a gyermeknevelés szent.

Anyának lenni az egyik legősibb „foglalkozás”.

Amikor gyermekünk születik a „mennybe megyünk”.

Hogyan lehetne ennek bármilyen negatív oldala?

 

De ha egész őszintén lelked mélyére nézel, a csöndbe, amit nem nagyon szoktál megosztani senkivel, nem találsz ott néha bűntudatot?
„Vajon mindent jól csinálok? Vajon mikor rontom el a gyerekeimet azzal, amit mondok, teszek, vagy gondolok?”

Nem találsz ott néha ellentmondásokat?

„Jó, jó. Szép, és jó, hogy anya vagyok. De ennek most már mindig így kell lennie? Nem lehetne a felelősséget néha lepasszolni?”

Dühöt?

„Mit csinál már megint ez a gyerek? Már százszor megmondtam neki, hogy mit engedhet meg magának, és mit nem?”

Nem állsz néha harcban az anyasággal?

„Mindent el fogok követni, hogy azt, amit az anyám tett velem, soha, semmilyen körülmények között el ne kövessem. Harcolni fogok magamban az anyám, és a befolyása ellen.”

Nézzünk szembe a negatív érzésekkel

És még sorolhatnám a negatív érzéseinket. Amik, ugye, valójában nem léteznek, mert az anyaság szent. Nem létezhetnek.

Így foglalkozni sem kell velük…
Azt mondod, hogy ez mégsem jó így? Igazad van. Nem jó így.
Érdemes felvennünk a kesztyűt a negatív érzésekkel szemben. A saját érdekünkben. Hogy jobban érezhessük magunkat a bőrünkben. Anyaként is. Mondhat akármit a külvilág. Na jó, egy kicsit a gyereked érdekében is.

Ha érdekel, izgalmas, felfedező útra hívlak a saját anyaságoddal kapcsolatban.

Felfedezheted, hogyan hatnak Rád a saját negatív, és pozitív érzéseid, és a Téged felnevelt anyák, nagyanyák negatív (és pozitív) érzései.