7 tévhit, amik miatt a Hozzád hasonló anyukák életük végéig megoldatlanul hordozzák a problémáikat

 

7 tévhit, ami miatt nem próbáljuk megoldani a problémáinkat anyaként.

Inkább a szőnyeg alá söpörjük, inkább nem beszélünk róla, inkább úgy teszünk, mintha tökéletesen menne a gyermeknevelés, és az összes ezzel együtt járó nyűg.

Inkább nem kérünk segítséget, mert…

Miért is?

Akkor nézzük sorban, miért is nem akarunk foglalkozni a megoldással:

Ez a 7 tévhit vezet oda, hogy soha nem ülünk le beszélgetni a problémáinkról.

1. Újra előkerülnek a rossz emlékeim…

Pedig már végre sikerült elfelejtenem őket.Vagy legalábbis megpróbáltam… De még mindig erősen próbálkozom vele…

Ez azért van, mert az emlékek, nem hagyják, hogy „csak úgy a szőnyeg alá söpörjük őket”. Előbb-utóbb újra meg újra felbukkannak.

Úgy viselkednek, mint a víz alá nyomott labda: minél tovább tartjuk a víz alatt, annál több energiánkba kerül, hogy ott maradjon, „láthatatlanul”. Előbb-utóbb azonban mindenképpen a labda nyer, mert elfogy az erőnk. Ilyenkor, ha „szerencsénk van”, csak minket csap arcul a víz alól elemi erővel feltörő labda. Ha kevésbé van szerencsénk, akkor a körülöttünk állókat is eltalálja…

Azaz: az első esetben csak nekünk okoz újra problémát az elemi erővel feltörő emlék, míg a második esetben már a családunknak is okozhat.(Kin töltjük ki a haragunkat, ha egy régi emlék miatt újra elönt minket?)

Így működnek a meg nem oldott problémáink is. Újra és újra felszínre törnek.

Ezért érdemes velük minél hamarabb foglalkozni. Az egyéni foglalkozások során olyan módszereket alkalmazunk, amelyeket arra fejlesztettek ki, hogy még a legkomolyabb traumákat is kíméletesen, de tartósan lehessen oldani.

2. De erre nekem nincs időm. Ráadásul túl sokáig tart.

  • Ha most nincs időd arra, hogy megszabadulj az ingerültségtől, türelmetlenségtől, stressztől, és rossz érzésektől, akkor mikor lesz?
  • Mit gondolsz, mikor fogsz majd időt szakítani arra, hogy megoldd a saját problémáidat, és olyan családdá váljatok, amilyet szeretnél?
  • Ráadásul a problémáid megoldása egész biztosan nem fog olyan hosszú ideig tartani, mint amilyen hosszú időre a kialakulásához volt szükség, és amilyen hosszú ideje már így is együtt élsz vele.
  • Minél későbbre halasztod a lelki problémáid megoldását (mert pillanatnyilag ez tűnik kényelmesebbnek), annál nehezebbnek fog bizonyulni.
  • Később lavinaszerűen nőni fognak ezek a problémák, és nagyobb árat kell fizetned addig, amíg megengeded magadnak, hogy megoldódjanak.

3. Nem foglalkozhatok saját magammal, mikor annyi feladatom van.

Ha napi szinten megtanulod kezelni a stresszt, boldogabban, stressz mentesebben, és önbizalommal telve élheted majd az életed. Ráadásul könnyebbé válik a feladatok megoldása is.

4. Egy anyának minek útmutatás?

Hiszen több ezer éve több millió nő megoldotta már ezt a feladatot. Ehhez nem kell semmiféle különleges tudás. Ez az élet természetes velejárója.

Vagy Te nem így gondolod? Mégsem így van? Mégis csak jobb lenne, ha valaki segítene a nehéz helyzetekben, mikor elakadtál?

Útközben mi is jobban érezhetjük magunkat a bőrünkben, ha megengedjük magunknak az érzelmi felszabadulást.

Miért kellene szenvednünk is azért, mert az anyaság az élet velejáró feladata?

Állította valaha valaki azt, hogy azért, mert anya vagy, szenvedni is kötelező?

5. Szülőnek születni kell…

“Ezt nem lehet megtanulni. Az ember vagy tudja, mi a dolga, és jó anya, vagy nem tudja mi a dolga, és rossz anya. Vagy fekete, vagy fehér.

Vannak, akik ezt ösztönösen jól csinálják, és vannak (mint például én), akiknek ez sosem fog menni.”

Minden képesség, és készség tanulható. Ez is. A kérdés csak az, hogy Te akarod-e elsajátítani ezt a képességet magadért, és a gyermekeidért.

6. A régi, múltbeli dolgokat úgysem lehet megváltoztatni, vagy megoldani.

Ami történt, megtörtént, már nem lehet rajta változtatni.

A történeten nem változtathatunk, ez igaz. De azt, hogy hogyan érzünk a régmúlt történettel kapcsolatban itt a jelenben, hogyan gondolunk rá most, és ezektől a jelenlegi rossz érzéseinktől meg akarunk-e szabadulni, azon igenis változtathatunk.

Vagy hordozhatjuk akár egy életen át is a régi sérelmeinket…

7. A gyerekek problémái sokkal fontosabbak.

„A gyerekem problémáit kell először megoldani, az enyéim ráérnek”.

Sok anya gondolkodik úgy, hogy mindent megtenne a gyerekeiért, az ő igényeik előbbre valók a sajátjainál. Ha nekik gondjaik, lelki, viselkedési, tanulási problémáik vannak, azt hamarabb meg kell oldani, mint a saját rossz érzéseinket. Sokkal fontosabb, hogy ők majd jól boldoguljanak az életben, mint a saját boldogulásunk.

Ezek elfogadható, és valós érvek egy anyától.

És mégis…

Mikor ezeket az érveket sorakoztatjuk fel, közben elfelejtjük a legfontosabbat.

Azt, hogy a tudattalan példánkkal, és mintánkkal sokkal többet tanítunk meg a gyermekeinknek, mint a szavainkkal.

Ha ők azt látják, hogy anya a saját problémái helyett mindig másét akarja megoldani, mert a saját probléma megoldása még várhat (hiszen úgysem érdemlem meg, hogy megszabaduljak a saját gondjaimtól), akkor valójában mit fognak tőlünk megtanulni?

Azt, hogy: a saját problémám megoldása még várhat”.

A gyerekek sem érdemlik meg, hogy megoldódjon az életük. Vagy, hogy jobb legyen az életük, mint a szüleiké.

7 tévhit, amiért a gyermeknevelés problémái szülői oldalról megoldatlanok maradnak

Nem feledkezhetünk meg róla, hogy a gyermek problémája legtöbb esetben a szülő problémájából alakult ki.

Az igazán hiteles minta érdekében érdemes rendbe tenni a saját problémáinkat, és harmonikus, kiegyensúlyozott életet élni.

A leghitelesebb példát így mutathatjuk a gyerekeinknek. Minden prédikációnál többet ér.

 

Ha szeretnéd rendbe tenni az életed, megszabadulni a problémáidtól, mert azt szeretnéd, ha végre kiegyensúlyozott családi életben lenne részetek, akkor itt tudok Neked segíteni ebben.

 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek